ibolyás nőszőfű

Adatok

Magyar név: ibolyás nőszőfű

Latin név: Epipactis purpurata

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Kosborfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Orchidaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Epipactis viridiflora Hoffm. ex Krock.

Termet: 20–70 (–100) cm Életforma: Geophyta

Leírása:

20–70 (–100) cm-es termetű, kékes-ibolyás futtatású, félszaprofiton növény. A szár és a magház sűrűn érdes-szőrös. A lomblevelek (számuk 4–12) 5–10 cm hosszúak, 1–3 cm szélesek, az alsók keskeny-tojásdadok, a felsők keskeny-lándzsásak, spirális lefutásúak, hüvelyük nincs. A virágzat laza, a virágok halványzöldek vagy rózsaszínűek, olykor lilásvörösek. A lepellevelek 8–13 mm hosszúak, 4–6 mm szélesek. A mézajak 8–10 mm hosszú, elülső része a virágzás előrehaladtával gyakran hátrahajlik. A megtermékenyülést követően a mézajak elülső része megbarnul és összezsugorodik.

Virágzása:

Július – szeptember (– október) / IX – XI (– X.)

Élőhelye:

Inkább mészkerülő; ligeterdők, bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye. Gyertyános-tölgyesek, bükkösök, telepített fenyvesek.

Előfordulása:

Magyarországon szórványosan fordul elő, ritka faj.

Megjegyzés:

Azonos élőhelyeken általában később nyílik, mint a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine). Ritkán előfordul teljesen lilásrózsaszín (zöld színanyag nélküli) változata is (var. erdnerii = lus. rosea)

Veszélyeztetettség:

Forrás:

Sulyok József, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., – Virók Viktor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

ibolyás nőszőfű

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria